Térgeometria Térelemek A térelemek a pont, az egyenes, a sík és maga a tér. Ezek geometria alapfogalmai. A szemléletből, tapasztalatból elvonatkoztatva alakultak ki. A tárgyak a térben helyezkednek el, elfoglalva a tér egy részét. Ha mértani testről beszélünk, nem gondolunk egy konkrét tárgyra. Például a téglatest sem azonos egy valóságos téglával. Elvonatkoztatunk a tégla színétől, anyagától, egyetlen felületétől stb. A téglatest tökéletesen sík lapokkal határolt térrész. A lapok tökéletesen egyenes élekben találkoznak, a szomszédos élek pedig egyetlen pontban futnak össze. Nyilvánvaló, hogy ilyen téglatestet a legfeljettebb technikával sem tudunk előállítani. Ugyanúgy, ahogy a leghegyesebb ceruzával sem tudunk olyan egyenest húzni, amelynek csak hosszúsága van (vagyis szélessége nincs). Számításaink konkrét tárgyakra vonatkoznak, de a számolást megkönnyíti, ha helyettük ugyanolyan alakú mértani testek felszínét, térfogatát számoljuk. Az eltérés elhanyagolható. A testeket felületek határolják, úgy tekintjük, hogy a felületeknek nincs vastagságúak. A felületeket szétvágva a felületdarabokat vonalak határolják. A vonalaknak csak hosszúságuk van. A vonalakat feldarabolva, a vonaldarabokat pontok határolják. A pontnak nincs kiterjedése. A felületek lehetnek sík felületek (például a kocka egy lapja), lehetnek görbe felületek (például a gömb felülete). A vonalak lehetnek egyenesek és görbék. Az egyenes vonalakat röviden egyenesnek nevezzük. Térelemek kölcsönös helyzete Ha két térelem közül az egyik tartalmaza a másikat, akkor a két térelem illeszkedik egymásra. Két pont vagy illeszkedik egymásra (egybeesik), vagy sem. Ha nem illeszkednek (különbözők), akkor egy és csak egy egyenes fektethető rájuk (1. ábra). Pont és egyenes A pont vagy rajta van az egyenesen (A, illeszkedik rá), vagy nincs (B). (Ha egy pont és egy egyenes nem illeszkedik egymásra, akkor mindig van egy és csak egy olyan sík, amely rájuk illeszkedik.) (2. ábra). Pont és sík A pont vagy illeszkedik a síkra (A), vagy nem (B) (3. ábra). Két egyenes illeszkedik egymásra, ha minden pontjuk közös (a két egyenes egybeesik); metszik egymást, ilyenkor egy közös pontjuk van (két metsző egyenesre mindig fektethető egy és csakis egy sík) (4. ábra); párhuzamos egymással (ekkor is fektethető rájuk egy és csakis egy sík) (5. ábra); kitérő Ilyen a kocka megjelölt két élegyenese (ezeknek nincs közös pontjuk és nincs is olyan sík, amelyik mindkét egyenesre illeszkedik) (6. ábra).Egyenes és sík illeszkedő, ha az egyenes benne van a síkban (7. ábra); párhuzamos, ekkor nincs közös pontjuk (8. ábra); az egyenes döfi a síkot (ilyenkor egy közös pontjuk van, a döféspont vagy metszéspont) (9. ábra). 7. Ábra 8. Ábra Két sík illeszkedik egymásra, ekkor minden pontjuk közös; párhuzamos egymással, nincs egyetlen közös pontjuk sem (10. ábra); metszi egymást (ilyenkor van egy és csakis egy közös egyenesük, ez a közös egyenes a két sík metszésvonala) (11. ábra).