A magyarországi török uralom kezdete Előzmények. A török fenyegető terjeszkedése 1332 Török csapatok először kelnek át Kisázsiából a Balkán félszigetre. 1339 Az első rigómezei csata. 1396 A nikápolyi csata. A törökök megfutamítják Zsigmond magyar király hatalmas keresztes hadát. 1439-40 A török beveszi Szendrő várát, megostromolja Nándorfehérvárt, elfoglalja egész Szerbiát 1444 A várnai csata. A törökök visszaszorítására indított hadjárat nagy veresége. Ulászló magyar király a csatában elesik. 1448 A második rigómezei csata. Döntő török győzelem. 1456 Nándorfehérvár ostroma. Hunyadi népfölkeléssel és idegen segítséggel megvédi a várat. 1463 Mátyás király elfoglalja Jajcát és Észak Bosznia több várát. 1479 Báthory István és Kinizsi Pál serege Kenyérmezőn legyőzi az Erdélyt dúló törököket. 1492-93 Török csapatok dúlják Erdélyt. 1520 II. Szulejmán lesz a török szultán. 1521 Szabács és Nándorfehérvár, majd Zimony eleste. A mohácsi csatától a hódoltság koráig 1526. VIII. 29. A mohácsi ütközet. A magyar sereget szétverik. II. Lajos magyar király életét veszti. 1526. IX. 11. II. Szulejmán szultán bevonul az elhagyott budai várba. 1526. IX. 26. Szulejmán – hadak hátrahagyása nélkül – elhagyja Budát, s X. 9 én seregeivel együtt kivonul az országból. 1526. XI. 11. Székesfehérvárott királlyá választják Szapolyai Jánost. 1527. XI. 3. Ferdinándot Székesfehérvárott királlyá koronázzák. 1529. IX. 7. Szulejmán elfoglalja Budát és átadja János királynak. 1529. IX.-X. A török Bécset ostromolja. 1541 Magyarország három részre szakadása.